A világ szegénységben élő országaiban a gyerekek nagy része kénytelen munkát vállalni már 10 éves kora előtt. Áldatlan körülmények között, minimális bérért nehéz fizikai munkát végeznek, hogy nekünk, itt, a világ szebbik részén legyen márkás ruhánk, kakaónk, kávénk, futball labdánk, szőnyegünk stb.

Ezek a gyerekek nem járnak, nem járhatnak iskolába, nem tanulnak meg írni, olvasni, számolni, emiatt nagyon könnyű őket felnőttként is átverni: nem tudják elolvasni a szerződést, amit aláírtak, nem tudják ellenőrizni, mennyi bért írtak bele, nem tudják kiszámolni, hogy mennyi pénz jár a leadott termény után stb. Emiatt újra kezdődik az ördögi kör az ő gyerekeiknél is. Erre lenne megoldás, ha iskolába járnának, járhatnának a robotolás helyett.

A gyermekmunka általánosságban olyan munka, ami veszélyezteti vagy kizsákmányolja őket valamilyen módon: fizikailag, mentálisan, morálisan vagy megakadályozza iskolába járásukat(New Internationalist Magazine).

A szegénység a fő oka annak, hogy gyerekeket nem az életkori sajátosságaiknak megfelelő munkakörben foglalkoztatnak. Vannak más okok is, nem feltétlenül ebben a sorrendben:

  1. családi elvárások és hagyományok

  2. gyermekbántalmazás

  3. jó iskolák és a napi törődés hiánya

  4. más szolgáltatások–mint egészségügyi-hiánya

  5. általános vélemény, ami nem tekinti veszélyesnek a gyermekek korai munkavégzését

  6. a munkáltatók nemtörődömsége

  7. a nők korlátozott szólásszabadsága

218 millió 5-17 éves gyermeket zsákmányolnak ki gyermekmunkásként, beleértve a házimunkát is. 126 millió körüli azon gyermekek száma, akiket veszélyes munkakörben foglalkoztatnak. 8,4millió azon gyermekek száma, akiket katonaként vagy szexuálisan kizsákmányolva „foglalkoztatnak”. Az UNICEF a gyermekmunkát az életkor, a munka minősége függvényében határozza meg, megadva azt az óraszámot, ami a gyermekre nézve veszélyes, ennélfogva elkerülendő.

  - 5-11 év: egy óra gazdasági munka vagy 28 óra házi munka hetente

  -12-14 év: 14 óra gazdasági munka vagy 28 óra házi munka hetente

  -15-17 év: 43 óra gazdasági vagy házi munka hetente

Hol élnek a gyermekmunkások? 61%: Ázsia, 32%: Afrika, 7%: Dél-Amerika, 1% USA, Kanada és Európa. A gyermekmunka szabályozására is szakosodott az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ)Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO). Honlapjukon tanulmányok, statisztikai adatok találhatók.

Nemcsak gyermekeket, nőket is kizsákmányolnak. Sokszor a fiatal lányokra, nőkre hárul a családfenntartó szerep, emiatt sokkal kiszolgáltatottabbak. Akár napi 13-15 órát dolgoznak, éhbérért, ún. sweatshopokban („izzasztóműhelyekben”). Nincs pihenőjük, ebédszünetük. Tiltakozni nem mernek, mert 30 lány vár egy megüresedő helyre. Gyakran várandósan is dolgoznak, főleg olyan országokban, ahol a nőknek kevesebb joguk van, hagyományaik szerint nem szólhatnak bele bizonyos dolgokba. Foglalkoztatásuk a fejlett országokban is felfedezhető, különösen a menekültek helyzetével élnek vissza munkaadók, bejelentés nélkül, rossz munkakörülmények között igen alacsony bérért alkalmaznak bevándorlókat (www.unicef.org).

A sweatshop–izzasztóműhely munkakörülményeit az iparosodott országok lakói már túl veszélyesnek tartják. A munkásoknak általában kevés lehetőségük van helyzetükről beszámolni. Egészségre ártalmas anyagok levegőbe kerülése, veszélyes munkakörülmények vagy a munkáltatóktól elszenvedett bántalmazás egyaránt jellemzők lehetnek. A gyermekmunkát szabályozó törvényeket is megszegik.

Annak ellenére, hogy az izzasztóműhelyeket a fejlődő országokhoz kapcsolják, ilyen üzemek létezhetnek bármelyik országban. Sweatshopok fellelhetők az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is. Ezek az üzemek alacsony szintű technológiákat alkalmaznak, különféle tárgyakat gyárthatnak: például játékokat, ruhaneműt és bútort.

A 3. feladat megoldása:1-C, 2-G, 3-D, 4-I, 5-A, 6-J, 7-E, 8-H, 9-B, 10-F